Ingatlan fogalomtár III. rész
Sokan nincsenek tisztába az ingatlanok típusával és annak fogalmával. A törvény ezt szabályozza ezért most ezeknek a fogalmait próbálom közérthetően megfogalmazni. Ezekben a fogalomtárakban próbálom csoportokba szedve az ingatlannal kapcsolatos szavakat megmagyarázni. Nézzék vissza a többi részt is hasznos információkat fognak olvasni.
Belterület:
belterületnek nevezzük a település közigazgatási területének történelmének kialakult, összefüggő, általában lakó vagy üdülési célra beépített vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó rész amit az önkormányzat határozatban nyilvánít belterületnek.
Külterület:
minden olyan terület ami nem minősül belterületnek. Pl. mezőgazdasági,erdőművelési föld
Különleges külterület:
ezek lennének a zárt kertek amik háztartásokat ellátó konyha kertek, gyümölcsösök
Osztatlan közös tulajdon:
Osztatlan közös tulajdonnak hívjuk, ha egy adott ingatlannak vagy ingatlan résznek több tulajdonosa van és minden egyes része olyan arányban oszlik meg a tulajdonostársak között, amilyen arányban a tulajdonjoguk fennáll. A tulajdonosok mindegyike jogosult tulajdona használatára, azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
Az osztatlan közös tulajdon egy tulajdoni lapon és helyrajzi számon kerül rögzítésre.
A tulajdonosoknak lehetőségük van használati megosztási szerződésbe foglalni a tulajdoni hányad magánjellegű útján történő megosztását. Ezáltal lehetőség van fedezetként is bevonni hitelügyletbe az adott tulajdoni hányad értékéig. Használati megosztás nélkül az ingatlant általában nem fogadják el fedezetként. Az ilyen tulajdonlási forma gyakori az ikerházak esetében.
Társasház:
közös tulajdonban álló ingatlan különleges formája. Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül.
Ezek lehetnek: panel lakások, tégla építésű lakások, ház részek, sorházak, iker házak stb.
CSALÁDI HÁZ:
Sorház-Láncház-átriumház:
építési telkenként kettő vagy több önálló lakó egység, mely egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületelemek, egymáshoz kapcsolt beépítéssel csoportosan elhelyezett együttese. Rendelkezhetnek elő kerttel és belső terasszal, kerttel. Kapcsolódhatnak egymáshoz garázzsal, fedett kocsi beállóval vagy épület falával.
Ikerház:
egy teleken lévő, két egymás mellé épített szimmetrikus ház, mely egy közös fallal rendelkezik az utca fronttal párhuzamosan. Külön bejáratúak és külön kert résszel rendelkeznek.
Kétgenerációs ház:
olyan kétlakásos ház, melynél vagy tiltják a két lakást a helyi szabályok, vagy csak egyszerűen a háznak egy ugyanazon bejáratán mennek be az abban elkülönített lakrészekbe a lakók. Fő jellemzője, hogy mindkét lakrésznek külön-külön elegendő hálója, saját konyhája, WC-je, és fürdőszobája van.
Villa épületek:
gazdasági és lakó épületek együttese.
Kúria, Kastély:
amely egyszerű lakóház volt, melyet fallal vettek körül, és a bejárati kapu fölé tornyot építettek. A késői középkortól ezt a forma terjedt el, és ezeket emeletekkel bővítették.
Üdülők:
A rendelet értelmében az üdülőház az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Kormány rendelet 1. számú mellékletének 430. pontjában meghatározott követelményeknek.
Önálló házként vagy kempingek területén. Üdülőház működő, több helyiségből álló ház, illetve apartmant (lakosztály), mely a függetlenséget és az otthon megszokott kényelmet kereső vendégkörnek ajánlott. Leggyakrabban önellátó formában működik, azaz a szolgáltatásnak nem része a vendéglátás.
Utolsó módosítás: 2016/08/04